És amikor Papi kibontotta a sörét, komoly tekintettel ránézett, és közölte, hogy Apáé. Apa még soha nem volt ilyen büszke rá.

Voltunk állatkertben, s jó volt.

Csütörtökön utaztunk a Mamámékhoz Bonyhádra, először tömegközlekedtünk oda. Bori egészen jól viselte a vonatutat, persze a kedvenc könyvének társaságában nem volt nehéz. Papa bejött értünk Szekszárdra, persze az unokatesóim sem maradhattak otthon. Innentől kezdve…

Tegnapelőtt este, vacsora, Bori Apa poharából akar inni.- Abból te nem ihatsz, abban fröccs van. Ki szokott még fröccsöt inni?- Paaa!- Igen, Papi. Szereti a fröccsöt a Papi?- HHHMMMMM! Ma reggel, indulunk boltba, vadiúj cipő a lábán.- De csinos az új cipőd!- Maaa!- Igen, Mamitól…

Olyan jó volt megint otthon, hogy nagyon. Lehetett sokáig aludni, finomakat enni (egyik nap ebéd után határozottan úgy néztem ki, mint öt hónapos terhesen), szundiidőben COD-ozni (recruit szinten már egészen értékelhető a játékom), este társasozni meg kártyázni, szóval…

Mami és Papi a nappali két végében ülnek, egymástól 3 méterre. Bori 10 perce azzal szórakozik, hogy oda-vissza futkározik közöttük, mindegyikőjüknél kap egy ölelést vagy dögönyözést, aztán folytatja a futkározást. Ja, mindezt persze tök pucéran, a fürdővíz meg félig…

Késői tízórai után indultunk haza Győrbe, Bori már az Üllőin bealudt. Beugrottunk még a Húgomhoz, megdicsértük amiért ötös lett a tervezése (*proud), Bori ezt is simán végigaludta, aztán persze felébredt, amint elindultunk. Úgyhogy össz-vissz háromnegyed órát (SE) aludt…

Van egy nagyon pozitív hozadéka annak, hogy reggel korábban kelünk: a reggeli. Családilag leülünk reggelizni, mielőtt Apa elmegy dolgozni. Kivéve ha munka előtt még vezetni megy és fél hatkor kel, vagy még korábban. Persze, még mit nem. Meg kivéve, hogyha - mint ma - túlságosan…

Csütörtökön Apukám eljött értünk, hozta a nagypapámékat is (akik hétfőn érkeztek Berlinből), hadd lássák ők is, hol lakunk. Pénteken és szombaton is kaptam egy kis kimenőt (szépülésre-shoppingolásra*, juj de kircsi volt), Bori meg otthon maradt Anyukámmal, nagyon rendes…