Mondjuk kevésbé örülök neki, hogy a "gyócce" szó is bekerült a repertoárba, mert ez azt jelenti, hogy gyakran kellett használni az elmúlt pár napban. Bori ugyanis vasárnap óta kicsit lázas és nagyon náthás, orrot fújni meg elfelejtett az előző betegség óta, úgyhogy szívunk. Szó szerint. Bori egészen jól viseli a dolgot, sőt, most, hogy 0-24-ben elöl van a porszívó, egészen megbarátkozott vele, most is épp azon ücsörög.

Én már kevésbé viselem jól, hogy minden délutáni és esti alvás előtt hiszti van, éjszakánként is kétszer-háromszor felébred és tökre nem akar visszaaludni. És sajnos nem vagyok biztos benne, hogy ez a betegség miatt van, ez állítólag ilyen életkori izé, hogy ilyenkor elromlanak a jól alvó gyerekek. Ma például a harmadik alkalommal (úgy fél hat körül) kitalálta, hogy ő "inni! inni!" akar, aztán rájött, hogy ezzel ébren lehet tartani engem és negyed óra múlva újra inni kért. Kár, hogy háromnegyed hatkor (akkor másfél órája voltam ébren és járkáltam át hozzá) nem annyira tudtam értékelni a leleményességét.