Késői tízórai után indultunk haza Győrbe, Bori már az Üllőin bealudt. Beugrottunk még a Húgomhoz, megdicsértük amiért ötös lett a tervezése (*proud), Bori ezt is simán végigaludta, aztán persze felébredt, amint elindultunk. Úgyhogy össz-vissz háromnegyed órát (SE) aludt egész nap.

Budaörsön meglátogattuk a svédet, akit IKEA-nak hívnak (mint minden svédet ugyebár), az egész áruház Bori sikongatását hallgatta az alatt az egy-két óra alatt, amíg ott voltunk. Rohangált fel alá, kiabált, vigyorgott, mindenre felmászott, mindent összetapizott, még szerencse, hogy ezek a svédek ilyen gyerekbarátok. Anyukámmal közben kicsit nyálatcsorgattunk, inspirációt gyűjtöttünk, kinéztünk néhány nagyon szép és nagyon drága bútort, plusz beleszerettünk egy szőnyegbe, de nagyon visszafogtuk magunkat és csak egy levendulával, egy korallvirággal, egy paradicsompalántával és egy tejhabosító propellerrel lettünk gazdagabbak. Vagyis igazából csak anyukámék, én nem költöttem pénzt (Apa, *proud?). Aztán megebédeltünk, a svéd konyhát nem szerettük meg jobban, de legalább éhesek nem maradtunk.

Abban a reményben indultunk Győr felé, hogy Bori végig aludni fog. Aha, ahogy mi azt úgy elképzeltük. Viszont nagyon jól bírta a kiképzést, ami nem volt egyszerű, mert Tatabányánál letereltek minket az autópályáról, de mivel láttuk, hogy 200 méterrel odébb a felhajtón meg jönnek fel az autók, gondoltuk megfordulunk és visszajövünk. Mondanom sem kell, ez nem volt okos gondolat (btw mi a francért nem zárták le a felhajtót is?!), a következő lehajtónál újra letereltek minket. Az egyes főút ilyenkor nyilvánvalóan nem opció, úgyhogy előkaptuk a térképet meg a navit és végül szerencsésen hazataláltunk, Bori pedig szuperül bírta a kiképzést, tényleg.

Itthon meg első dolga volt megsimogatni a dau-dauokat, sőt, Lizának még cseresznyét is adott. Artúrnak is csak azért nem, mert az a nagy mamlasz nem tudja szépen elvenni a kezéből. Szóval tart a kutyaszerelem, most kiélheti magát végre, ha az idő is engedi. Én meg cseresznyét fogok zabálni meg Anyukám finom főztjét, meg szombaton Apukám halászlét főz (igen, bajait, tésztával), meg kipróbálom végre a szuperszekszis új futócipőmet, ezek a terveink. Győri barátaimnak jelzem, hogy egész héten itt vagyunk, találkozzatok velünk, mert az jó.

Apának meg üzenem, hogy nagyon várjuk csütörtökön, és NE csak sniccelt egyen ott kint a labancoknál, mert sniccelfa nő a hasába.

 XOXO