Tegnap meglátogattuk Tamara barátnőmet és kisfiát, Ottót, aki három hónappal idősebb Borinál. Egyébként gyakran megyünk hozzájuk, szóval Bori már ismeri a terepet. Mikor odaértünk, kivettem a babkocsiból, levetkőztettem, aztán álltunk Tamarával egymással szemben, a két jómadárral a kezünkben, ők meg csak nézték egymást, mintha először találkoznának. Aztán Bori elvigyorodott, odahajolt Ottóhoz és ráhajtott a fejét, hogy ő bizony szereti-szereti. Aztán puszit is adott neki, meg beledörgölte az arcát, Ottó meg csak bújt Tamarához, nem értette, hogy ez a nőszemély mit akar. Miután bementünk a nappaliba és leraktuk őket, Bori még legalább negyed órán keresztül üldözte (szó szerint, Ottó kénytelen volt menekülőre fogni) a szeretetével, Ottó meg hatalmasra nyílt szemekkel, riadt tekintettel nézett, hogy most mi van, őt most akkor megerőszakolják? Hát mi könnyesre röhögtük magunkat Tamarával. 

Apa meg elkezdheti letenni a vadászvizsgát asszem...