A pont, amikor minden kételyem és aggodalmam eloszlik: Bori simán visszament B-hez a kezemből. Már épp indulni készültünk, amikor B megkérdezte, hogy megnézi-e Bori a kiságyakat, amiken a gyerekek alszanak, és amin majd ő is aludni fog legközelebb. És akkor a legnagyobb meglepetésemre Bori B felé nyújtotta a kezét és már dőlt is felé, hogy B át tudja venni tőlem. Hát, ez gyorsan ment.

Egyébként ma is minden oké volt, kétszer-háromszor azért előkerült a Szutyejev-remekmű, de alapvetően mindig sikerült megnyugtatniuk vagy elterelniük a figyelmét, ha kicsit eltörött a mécses.

Ebből két dolog derül ki: Bori fantasztikus és sikerült jó helyet választani.