Lassan eljutok arra a pontra, hogy ha még valaki megkérdezi, hogy nem izgulok-e a szülés miatt, azt lerajzolom és összetépem. Köszönöm jól vagyok, és különben is, amíg ez a két dolog biztos, addig minek izguljak:

1. valahogy kijön
2. gyerek lesz

De az Izgulósok semmik a kínai boltos eladónőhöz képest. Már a múltkor is rá tudtam volna borítani a ruhás állványt, amikor kijelentette, hogy nem vihetek magammal a kórházba sötét színű bugyit, csak fehéret, mert hát a babona, és örülni kell a babának, fehéret kell vinni. Kisanyám. Szülni megyek. Napokig vérezni fogok. Nem kurvára mindegy neked hogy milyen színű 350Ft-os bugyit veszek?! A baba meg konkrétan úgyis leszarja, hogy milyen bugyit vérezek össze és dobok ki utána. Miután túljutottunk a bugyikérdésen nagy nehezen (kivettem a kezéből a feketét) jött a következő pont a bevásárlólistámon: a szoptatós melltartó. Kérdezni a nő, hogy mekkora kell. Mondom 75-80E. Hát E-s az nincs, csak C-s, de van 90-100-as is, az csak jó lesz, meg kell próbálni. C-s. Az E-s dinnye méretű melleimre. Gratulálok. Ennél a pontnál azért már rájöttem, hogy a hölgynek köze nincs a helyes kosárméretekhez. Mondanom sem kell nem vettem melltartót.

Ma sikerült überelnie magát a nőnek: gondoltam kéne 2 kényelmes sportmelltartó, mert kikészülök már az egyetlen merevítős melltartómtól, ami még jó rám. Három típusú volt, a nőnek így sikerült osztályozni őket: kicsi, egyméretes, felnőtt méret. Oké, adjon egy E-set. S-es az nincs. Csak kicsi, egyméretes, felnőtt. Nem S-es, E-s kell. Ja, hát az nincs, csak C-s a felnőtt méretből, de van belőle 90-es, 100-as, fel kell próbálni. (Déjà vu, gyerekek, valami gebasz van a mátrixban.) Jó, a sportmelltartó kicsit már tészta, felpróbáltam egy 80C-set, nagyjából jó is lett (közben azért behadott egy 90-eset, hogy az nagyobb, talán az jobb lesz - a mellem nagy, nem a hátam, de köszi). Na de ez még semmi nem volt, megkérdezte, hogy mennyi idős a baba. Mondom neki hogy holnap töltjük be a 38. hetet. Gondoltam itt az utolsó időszakban ez így hétben megadva pontosabb képet ad arról, hogy mennyire a végét járjuk. Rosszul gondoltam. Értetlenkedve megkérdezte, hogy "Az hányadik hónap?" Hát jó, nem csak melltartók kosármérete homály szegényemnek, hanem a terhesség is. 9.hónap kezitcsókolom. Na erre már diszkréten felsikkantott: "Jujj, akkor már nagyon közel van!"